Table of Contents
Az asztma a gyerekeknek csaknem 10%-át érinti és különböző életkorokban más és más megjelenési formái lehetnek. Öt éves kor alatt még lehet, hogy csak átmeneti asztmás tünetekről van szó, amelyeket a kislurkó kinőhet, de nagyobb gyerekeknél a krónikus légúti gyulladást rendszeresen kezelni kell.
Az asztmás gyerekek ismertetőjegye, hogy kilégzéskor sípoló hangot hallatnak, de emellett a szapora, ziháló légzés, a nehézlégzés, a légszomj is tipikus asztmás tünetnek tekinthető. A panaszok fokozódhatnak légúti fertőzések alkalmával, vagy olyan eset is előfordulhat, hogy fizikai terhelés hatására jelentkeznek a tünetek. Gyakori panasz a fentiek mellett a rohamokban jelentkező száraz köhögés, ami nagyon megterhelő és egyben ijesztő is a gyermek számára.
Mi is pontosan az asztma?
Az asztma egy hörgőszűkülettel járó, krónikus tüdőbetegség, amelyet a légutak gyulladásos állapota okoz. Ebben az állapotban a légutak fokozottan érzékennyé válnak a tüdőt provokáló tényezőkre, az úgynevezett triggerekre, amelyek asztmás rohamot eredményezhetnek. Az asztma kezelésének egyik legfontosabb feladata a triggerek elkerülése. A leggyakoribb asztma triggerek: a fertőzések (influenza, meghűlés, vírusok, melléküreggyulladások), a fizikai aktivitás, az időjárásváltozás, az allergének (pollenek, házipor, penészgomba-spórák, állati szőrök, stb), a dohányzás, a por, a kemikáliák, egyes gyógyszerek (aszpirin, ibuprofen, stb.).
A testedzés az egyetlen asztma provokáló faktor, aminek elhagyása nem javasolt, hiszen helyesen beállított kezelés esetén a testmozgás nem okoz problémát.
Mit tanácsol a gyerekorvos, mire érdemes figyelni asztma gyanúja esetén?
A videó szkript átirata
Eszti: Sziasztok! A gyermekkori asztma első tünetei jellemzően 5 éves kor előtt jelentkeznek, ráadásul a nagyobbaknál sem egyszerű felismerni ezeket a tüneteket. Hogyan azonosítsuk be a csecsemőkori asztmát? Kérdésünkre Dr. Bense Tamás, csecsemő- és gyermekgyógyász fog válaszolni. Szia Tamás!
Tamás: Sziasztok!
Eszti: Hogyan határozzuk meg az asztma fogalmát?
Tamás: Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban, amely során különböző ingerekre a kis légutak szűkülettel reagálnak. Egy krónikus gyulladás jellemző erre az asztmás állapotra, illetve az alsó légutaknak a túlérzékenysége.
Milyen tényezők befolyásolják az asztma kialakulását és mik a tünetei?
Eszti: A genetika tényező az asztma kialakulásában?
Tamás: Igen, az egyik legfontosabb tényező a genetika az asztma kialakulásában, a másik pedig a környezeti faktorok. Mondjuk például egypetéjű ikreknél, hogyha az egyik baba asztmás, akkor a másiknak is legalább 25% esélye van arra, hogy ő is asztmás legyen.
Eszti: Mik a legjellemzőbb tünetek?
Tamás: A leggyakoribb tünet a krónikus köhögés, ami általában éjszaka rosszabb; emellett gyakori a zihálás, a nehézlégzés, légszomj és mellkasi fájdalom.
Eszti: Különböznek a tünetek csecsemőkorban és mondjuk 1-2 éves korban, kicsit nagyobb babáknál?
Tamás: Hasonlóak a tünetek. Azt tudni kell, hogy a csecsemők nagy része főleg vírusfertőzés esetén szokott zihálni; erre írja az angol nyelvű szakirodalom, hogy “vízi bronchitis”, ami nagyon hasonló tünetekkel jár, mint egy asztma. Viszont az ilyen pici babáknak eleve szűkebbek a légutaik, tehát könnyebben produkálnak hasonló tüneteket, de szerencsére ezeknek a gyerekeknek csak körülbelül a 20% a lesz valódi asztmás a későbbiekben.
Kiemelkedő különbség lehet, hogy a nagyobb gyerek már jobban be tud számolni a szubjektív panaszairól, fájdalmáról, egy nehézlégzésről, míg a csecsemőknél a mi megfigyelésünkre van inkább szükség.
Vezethet tudatzavarhoz egy asztmás roham?
Eszti: Olvastam valahol azt, hogy az asztma a gyerekeknél tudatzavarhoz vezethet. Személy szerint nekem egy kicsit félelmetes; tudnál erről mondani egy pár szót?
Tamás: Ez a tünet olyan esetben fog bekövetkezni, hogyha egy súlyos asztmás rohama van valakinek, és olyan fokú nehézlégzése van az adott illetőnek, hogy az már hipoxiás tüneteket is okoz. Ilyen esetben, igen ritkán, de előfordulhat tudatzavar.
Gyakran a csecsemőnél, kisdednél azt észleljük, hogyha van egy pici oxigénhiány, amit mi kívülről nem biztos, hogy látunk rajta, mert nem fog még mondjuk lilulni, kékülni, de hogy éppen aluszékonyabb lesz, vagy másik irányba változik meg a viselkedése ingerlékenyebb lesz. Ez is már egy figyelmeztető tünete lehet a nehézlégzésnek.
Mikor van szükség sürgősségi orvosi ellátásra?
Eszti: Milyen tüneteknél szükséges a sürgősségi orvosi ellátás?
Tamás: Általánosságban azt lehet mondani, hogyha ha a nehézlégzésnek a tüneteit tapasztaljuk egy nagyobb gyereknél és erre rákérdezünk, ő el tudja mondani, hogy nehezen jön a levegő, esetleg mellkasi fájdalma van.
Egy kicsi babánál viszont figyelni kell azt, hogy milyen a légzésszáma, esetleg szaporább lesz a légzésszáma, mint normálisan; illetve az ő esetében különböző nehézlégzéses jeleket fogunk látni.
Ezek a következők lehetnek: azokat az izmokat használja a légzéshez, amiket normálisan nem, tehát úgynevezett juguláris behúzódása lesz (a bordaközi izmok behúzódnak), vagy hasi légzése lesz, esetleg orr-száji légzést látunk nála. Ha nagyon sápadt, szürkés, esetleg cianotikus lesz a bőre, azt szintén akut tünetnek számít, és azonnali orvosi segítséget igényel.
Az asztma kezelése
Eszti: Hogyan kell kezelni ezt a betegséget?
Tamás: Két részre bontanám a kezelést. Az egyik az akut tüneteknek az oldása, azaz a rohamoldás, aminél a hörgőtágító gyógyszereket vetjük be, amelyek általában inhalációs formában állnak rendelkezésre.
A másik pedig az asztma lényegéből adódik, ezt fenntartó kezelésnek hívjuk, amikor a gyulladást próbáljuk lecsökkenteni vagy megszüntetni. Itt különböző gyulladáscsökkentő szerek használatáról van szó, amelyek inhalációs vagy szájon át adható formában is elérhetőek. Ezek egy része szteroid természetű, más részük az nem szteroid gyógyszer.
Eszti: Ki lehet nőni az asztmát, meg lehet gyógyulni ebből?
Tamás: Igen, az ziháló kis csecsemőknek is csak egy kis része lesz valódi asztmás, és a jól kezelt asztmás gyerekeknek is a fele körülbelül 10 évvel később már semmiféle tünetet nem mutat.
Mit tehet a szülő az asztmás gyerekéért?
Eszti: Mi tehetünk valamit a gyermekünkért, változtathatunk valamit az életmódunkon, ami erre jó, jótékony hatással lehet?
Tamás: Természetesen igen. Nagyon sok minden kiválthatja az asztmát, úgyhogy azért nincs erre egy univerzális válasz, hiszen van, akinél vírusfertőzés, van, akinél a fokozott fizikai terhelés váltja ki az asztmát. Ugyanúgy befolyásoló tényező lehet időjárásváltozás, szmog, dohányfüst, ezért a az asztmának a megelőzésére is különböző életmódbeli jó tanácsokat adhatunk.
Ha valamilyen egyértelmű allergén váltja ki az asztmát, akkor ennek kerülése, vagy pedig az ennek megfelelő antiallergiás kezelés lehet jó hatású. Azt semmiképp nem mondanám, bár ugye említettük, hogy a fizikai aktivitás gyakran ront az asztmán, viszont egy jól kezelt asztmásnál igenis szükség van arra, hogy mozogjon, sportoljon, erősítse a légző izmait is.
Azt biztosan tudjuk, hogy a túlsúly az ront az asztmán, tehát az egészséges táplálkozás és az egészséges testarányoknak a megértése fontos lehet. Ami még lényeges, hogy semmiképpen ne dohányozzunk egy asztmás gyerek környezetében, mert ez is tud rontani a betegségen.
Mit tanácsol a gyerekorvos a mamiknak?
Eszti: Van tanácsod a mamiknak, hogy hogyan ismerhetik fel a legkönnyebben és leghamarabb az asztmás tüneteket? Érdemes-e bébiőrt vagy légzésfigyelőt használni?
Tamás: Megvan a bébiőrnek és a légzésfigyelőnek is a helye; de talán nem az asztmában. Elsősorban a kérdés első felére válaszolva, ha asztmáról beszélünk, ott azért döntően légúti tünetei lesznek a gyereknek: krónikus köhögés, éjszaka rosszabbodó köhögés, zihálás, nehézlégzés, mellkasi panaszok.
Viszonylag könnyű felismerni ezeket a tüneteket, de azt tudni kell, hogy mondjuk a köhögés hátterében nagyon sok ok állhat, és egyáltalán nem biztos, hogy ez asztma, sőt, az sem biztos, hogy alsó légúti ok van a háttérben. Ez inkább az orvosnak okoz majd nehézséget, hogy ő differenciálja, hogy a sok köhögős gyerek közül ki az, aki asztmás, vagy ki az, ki az, akit asztma irányában kell kivizsgálni.
A légzésfigyelőnek inkább akkor van jelentősége, ha apnoéra, légzésleállásra számítunk. Nem biztos, hogy mindenkinek javasolt vagy szükséges, de ahol volt a családban hirtelen csecsemőhalál, ahol koraszülött babáról vagy olyan gyerekről beszélünk, akinek volt igazolt apnoéja (tehát kórházban megfigyelt apnoéja), ott hasznos lehet a légzésfigyelő alkalmazása.
De két dolgot mindenképp fontos kihangsúlyozni: egyrészt a szülőknek tisztában kell lenni azzal, hogy sok fals riasztás is előfordulhat. Másrészt, ha riasztás észlelnek, akkor fontos, hogy ők tudják, hogy mit kell csinálni.
Először is meg kell figyelniük a babát, hogy veszi a levegőt, milyen a színe, sápadt-e, szürkés vagy éppen békésen, rózsaszínen veszi a levegőt az ágyban és csak elmozdult a készülék, és ezért adott fals riasztást. Illetve ha ilyen készüléket vásárolunk vagy bérlünk, akkor az is fontos, hogy ha valódi apnoét észlelünk, akkor tisztában legyünk az alapszintű újraélesztés szabályaival.
Eszti: Nagyon szépen köszönöm Tamás. Nagyon szívesen köszönjük, hogy itt voltatok ma még hamarosan találkozunk! Sziasztok!
Ha hasznosnak találtad a cikkünket, egy megosztással segíts, hogy másokhoz is eljusson! 🥰