Ha szülőként sikerrel vettük az első egy-két év jelentette akadályt, amikor is az ember elsősorban a csöppség életben tartására fókuszál, következik a nagy kérdés: és most hogyan tovább? Mikor elkezdve, hogyan, milyen módszerrel lesz ebből a tündéri apróságból boldog, sikeres, az életben jól boldoguló ember?
Azon kívül, hogy “ezek a mai szülők már tényleg mindent megengednek a gyerekeiknek”, túlzottan sok újszerű, modern pedagógiai módszerről nem feltétlenül esik szó napjainkban. A jó kis porosz oktatás pedig, hát, nem biztos, hogy minden Mami szívében előkelő helyet foglal el, ugyanakkor jogosan érezheti azt az ember, hogy nincs előtte választási lehetőség.
Mi most egy másféle pedagógiai megközelítést, a Montessori-módszeren alapuló iskolákat és azok működését mutatjuk be neked. A módszer azért jó, mert bár több mint száz évvel ezelőtt került kidolgozásra, a mai napig megállja a helyét, hiszen egy pofonegyszerű, mégis szerethető elven alapszik: helyezzük a gyerekeket az előtérbe, és engedjük őket a saját tempójukban, saját érdeklődésük alapján felfedezni a világot.
Mindezt természetesen úgy, hogy abból azért később még érettségi is születhessen.
Tartalomjegyzék
Mi is az a Montessori-módszer?
A módszer a megalkotója, Maria Montessori (1870-1952) olasz orvos, pedagógus és pszichológus után kapta a nevét. Montessori az első nők között szerzett diplomát Olaszországban: először orvosi diplomát, ezt követően antropológiai tanulmányokat folytatott, filozófiai, természettudományi doktori fokozatot szerzett, antropológiát és biológiát tanított egyetemen, és nem mellesleg úttörő munkát végzett az oktatás területén. Alapvetően tehát érdemes volt odafigyelni arra, amit mondott.
Montessori különleges érdeklődést mutatott a fejlődési akadályokkal küzdő gyermekek iránt, ennek kapcsán, több éves megfigyelést követően dolgozta ki módszerét. A Montessori-módszer, amelyet eleinte hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére alkalmazott, hamarosan az oktatás forradalmi újításává vált.
Ez a gyermekközpontú megközelítés úgy tekint a tanulásra, mint egy természetes, önmagától vezérelt folyamatra, ahol a környezet és a készségfejlesztő játékok kulcsfontosságú szerepet játszanak. Montessori úgy vélte, ha megteremtjük a megfelelő környezetet és kellő (de nem kontrollálatlan!) szabadságot biztosítunk a gyerekeknek, akkor azok képesek lesznek kiaknázni belső kíváncsiságukat és tanulási képességeiket. Az ő nevéhez fűződik a kisebb méretű bútorok és a gyakorlati életre összpontosító oktatási eszközök bevezetése – érdekes, hogy ezek sem voltak addig evidens dolgok – , amelyek mára az oktatás szerves részévé váltak.
A módszerről bővebben ebben a cikkben is írtunk.
A Montessori iskola pszichológiai alapelvei
Már eleve az, hogy a nevelés középpontjába a gyermek kerüljön, forradalmian újszerű megközelítésnek számított az 1900-as évek elején. Maria Montessori azt figyelte meg, hogy ha a gyerekek számára megteremtjük a megfelelő környezetet, lehetőséget adunk nekik a szabad választásra és az önkifejezésre, akkor belső vezérlésük alapján maguk sajátítják el a világ működését. Minden gyermek imád felfedezni és játszani: ha pedig ez a kíváncsiság eleve, önálló módon is rendelkezésre áll, miért ne építenénk rá?
A Montessori pedagógia szívében tehát a gyermek áll, aki egy gondosan előkészített környezetben, személyre szabott eszközökkel és anyagokkal fedezheti fel a világot – a saját tempójában és érdeklődése szerint. Ebben a rendszerben a gyermek a saját tanulási folyamatának irányítója, ahol a szabadság és a struktúra egyensúlya révén találja meg útját az ismeretek világában, a körülötte lévő felnőttek pedig segítőként (és nem irányítóként) vannak jelen.
Az önmotiváció, a koncentráció, az önkorrekció, az önállóság, a felelősség, a komplex gondolkodás és a finom- és nagymotoros készségek fejlesztése minden Montessori-iskola alapvető célkitűzései közé tartozik. Montessori pedagógiájának pszichológiai alapjaiban meghatározó a gyermek érzékeny periódusainak felismerése és támogatása, amely az adott életszakaszban kiemelten fontos képességek és készségek optimális fejlődését biztosítja.
Ettől tud hatékony lenni a módszer 👇
- Tiszteletben tartja a gyerekek egyéni fejlődési ütemét
- Kihasználja a belső motiváció erejét
- Megfigyeli és támogatja az úgynevezett szenzitív periódusokat, amikor a gyerekeket különösen foglalkoztatja valami és fáradhatatlanul végzik a kapcsolódó tevékenységeket
- Tiszteli a gyerekek képességeit: a pedagógus nem lép közbe, javítja ki vagy csinálja meg a feladatot helyettük
- Példamutatással operál: a pedagógusok mindig megfontoltan, nyugodtan viselkednek a kialakított környezetben, ezt a mintát pedig a gyerekek is átveszik
- Nem hasonlítja egymáshoz a gyerekeket, nincs verseny vagy büntetés
Szóval milyen is egy Montessori-iskola?
“A tanító leggyakrabban azért parancsol, mert ő az erős, és azért követel engedelmességet a gyermektől, mert az gyenge. Pedig a felnőttnek szerető és avatott vezetőként kellene mutatkoznia a gyermek előtt, aki végigsegíti őt a mennyei birodalomba vezető úton.” – Maria Montessori
A hagyományos oktatás az egységes tananyag előírásain és a tanár által vezérelt tanításon alapul – Mamiként bizonyára te is emlékszel, hogy ez a rendszer csak kifejezetten ritkán válik a felfedezés és az önkifejezés bölcsőjévé. Ezzel szemben a Montessori-módszer a gyermek egyedi érdeklődését és fejlődési ritmusát helyezi előtérbe, így elősegítve a teljes kognitív, érzelmi és szociális fejlődést.
A Montessori-iskolák általában 3 éves kortól fogadják a tanulókat, sok helyen a középiskolai évekig, tehát körülbelül 18 éves korig. Az oktatás ebben a rendszerben több szinten keresztül zajlik: az előkészítő (korai gyermekkor, 3-6 éves korig), az alapfokú (6-12 éves korig), a középfokú (12-15 éves korig), és néhány helyen a felső középfokú szintig (15-18 éves korig) is.
Az eszközök
A Montessori-módszer világában az oktatást meghatározó eszközök nem csupán tárgyak: hűséges társak, amelyek a kézbe véve vezetik gyermekünket a felfedezés ösvényein. Maria Montessori a következő területekre osztotta a nevelési segédanyagokat:
- A gyakorlati élet gyakorlatai
- Érzékszervi anyagok
- Nyelvi anyagok
- Matematikai anyagok
- Anyagok a kozmikus oktatáshoz
Ezek nem csupán a tudásszerzés eszközei, hanem az összefüggések felfedezésének támogatói is egyben. Minden egyes darab gondosan lett kiválasztva, hogy illeszkedjen a gyermek egyéni fejlődési útjához, lehetőséget adva a kis felfedezőknek, hogy saját tempójukban, saját hibáikból tanulva haladjanak előre a tudásszerzés útján.
A környezet: a második tanító
A Montessori-iskolák osztálytermei szintén úgy vannak kialakítva, hogy támogassák a gyermek önálló tanulását és felfedezését. Az osztálytermek „előkészített környezetek”, amelyek amellett, hogy sokkal barátságosabbak és meghittebbek, mint a hagyományos osztálytermek, motiválóbbak is. A tanterem tervezése lehetővé teszi a gyerekek (és pedagógusok) számára, hogy szabadon mozogjanak, saját maguk válasszanak tevékenységeket, emellett pedig a kooperációt, csapatmunkát szorgalmazza. Ez a környezet biztosítja a szabadságot a választáshoz, de azért ne gondolj teljes anarchiára: mindez olyan keretek között valósul meg, amelyek a belső rend és fegyelem kialakulását is támogatják.
Pszt: mi az az előkészített környezet?
👉 Az előkészített környezet gondosan kiválasztott tevékenységeket és eszközöket tartalmaz, amelyek ösztönzik a gyerekeket az önálló felfedezésre és tanulásra. Például a bútorok gyerekméretűek és könnyen elérhetőek, hozzáférhetőek: gondolj alacsony polcokra, kisméretű asztalokra és székekre, könnyen kezelhető edényekre. Adja magát, mégsem biztos, hogy egy hagyományos iskolában az asztalokon és székeken kívül más bútorok is gyerekbarát kialakítást kapnak…
Az eszközök közé tartoznak a különféle tanuló és fejlesztő eszközök, mint például puzzle-ök, gyöngyfűző szettek, természetes anyagokból készült és a mindennapi életből vett tárgyak, amelyekkel a gyerekek önállóan vagy kiscsoportokban dolgozhatnak. A Zalaegerszegi Montessori Általános Iskolában elmondásuk szerint például babzsákfotel, kanapé és olvasókuckó is várja a gyerekeket.
És hogyan kell ezt a bizonyos környezetet nagyobb gyerekek esetében elképzelni?
- Csoportos és egyéni tanulási területek: Az osztálytermek olyan területekkel rendelkeznek, amelyek a kollaboratív munkát és az egyéni tanulást egyaránt elősegítik.
- Tudományos és művészeti laboratóriumok: Speciálisan kialakított laboratóriumok segítik a gyakorlati kísérletezést és a művészi kifejeződést.
- Közösségi területek: Társas kapcsolatok és interperszonális készségek fejlesztését szolgáló terek, ahol a diákok szervezhetik a saját közösségi eseményeiket.
- Szabadon használható tanulóanyagok: A Montessori anyagok és erőforrások szabadon hozzáférhetőek, hogy a diákok önállóan mélyedhessenek el az érdeklődési körüknek megfelelő témákban.
- Valódi életkészségek: A környezet lehetőséget nyújt az életkészségek, mint például pénzgazdálkodás, szakmai gyakorlatok és vállalkozói készségek gyakorlására.
- A tanulás sokszínűségének tiszteletben tartása: A környezet tükrözi a különböző tanulási stílusokat és fejlesztési igényeket, lehetővé téve minden diák számára, hogy a saját tempójában haladjon.
Hogyan zajlik maga az oktatás egy Montessori-intézményben?
“A büntetés és a jutalmazás (…) a szellem leigázásának eszköze, és alkalmasabb a torzulások előidézésére, mint kiküszöbölésére.” – Maria MontessoriA Montessori-iskolák a korábban említett érzékeny periódusok, a játékra való igény és a fáradékonyság figyelembe vételére építenek. A cél az, hogy ezeket az időszakokat aktívan ki lehessen aknázni, úgy, hogy a gyermek se halálosan kimerülve távozzon az iskolából a nap végén. Az oktatók szerepe, hogy megfigyeljék a gyerekek érdeklődését és motivációját, és ennek megfelelően kínáljanak tanulási lehetőségeket.
Ráhangolódás
A Montessori-iskolákban a tanítás reggel nyolc helyett általában később, fél kilenc körül kezdődik, jellemzően egy érzelmi ráhangoló periódussal, hogy a gyerekek ne in medias res csöppenjenek bele a tanulásba, hanem lehetőségük legyen mentálisan is megérkezni az iskolába. Ez lehet egy kötetlen beszélgetés vagy közös játék is.
Beosztás, tevékenységek
Az iskolákban általában nincs iskolacsengő, és pihenő időszakokat is közbeiktatnak a napba – és itt nem tizenöt perces szünetekről van szó, hanem hosszabb, egy-két órás pihenőkről, hogy a gyerekek valóban újult erővel térhessenek vissza a foglalkozásokhoz. A különböző intézmények különböző foglalkozásokat kínálnak, de a hagyományos iskolákhoz képest jellemzően sokkal több készségfejlesztéssel, sporttal, szabadidős tevékenységgel kapcsolatos lehetőség közül választhatunk.
A középiskolai programok jellemzően szintén a gyakorlati, tapasztalati tanuláson alapulnak. A diákok vállalkozást indíthatnak, üzleti tervet készíthetnek, vagy szakmai gyakorlaton vehetnek részt. Az oktatók tiszteletben tartják a serdülők iskola/magánélet egyensúlyának, a megfelelő alvásnak és a tanulás iránti szeretetüknek a szükségességét. Ennek megfelelően a Montessori-programok általában kerülik a durva teszteket, és a házi feladatok mennyiségét kezelhető szinten tartják.
Osztályok
A Montessori osztálytermekben a diákok időbeosztást gyakorolnak, döntéseket hoznak, magukat szervezik, és önszabályozást gyakorolnak csoportos kontextusban. A csoportokban rendszerint két-három korosztály is keveredik, lehetőséget biztosítva az együttműködő munkára. Az idősebbek és fiatalabbak megtanulhatják elfogadni és segíteni egymást, valamint saját tanulási tempót is könnyebben alakíthatnak ki.
Mennyire hatékony ez a fajta oktatás?
Egy szisztematikus áttekintés, amelyet a Campbell Collaboration publikált és 32 minőségi tanulmányt tartalmazott Montessori-oktatásban részesülő diákokról nyolc különböző országban, jelentős akadémiai, szociális és érzelmi előnyöket tárt fel a Montessori-módszer alkalmazásával, szemben a hagyományos oktatással.
Az elemzés alapján a Montessori-diákok az átlagnál egy teljes tanévvel előrébb jártak a hatodik osztályba érve, különösen a nyelvi, matematikai és általános akadémiai képességek terén. Emellett jobb végrehajtó funkciót mutattak, többek között jobb önkontrollt és munkamemóriát, valamint általánosságban pozitívabb iskolai élményről számoltak be, mint a hagyományos oktatási rendszerben tanuló társaik.
Így értékelik a gyerekek
A Montessori-oktatás eltér a hagyományos oktatási rendszerektől, amelyek gyakran az akadémiai teljesítményt, mint például az írás-olvasás és matematika terén tett előrehaladást helyezik előtérbe. Sőt, mondjuk ki: napjainkban már leginkább a teszteken való jó teljesítés a cél.
A Montessori-iskolákban tanulók beszámolói elsősorban a pozitív iskolai élményeket és azok sokszínűségét szokták kiemelni. Az általános- és középiskolai korú diákok (12–18 év) között a Montessori programok az akadémiai tanulmányokat céltudatos munkával ötvözik, előkészítve a fiatalokat arra, hogy magabiztos, a társadalomhoz hozzájáruló felnőttekké váljanak, felvértezve az ehhez szükséges készségekkel.
Az Eduline cikkében egy 18 éves diák így mesélt tapasztalatairól:
“Hatodikig jártam a Heltai Gáspár Általános Iskola Montessori osztályába, mi voltunk az első – úgymond – kísérleti osztály. Szóval akkor még a tanárok is kezdők voltak ebben, még sincs egy rossz szavam sem, mert én kb. negyedikig azt sem tudtam, mi az hogy tanóra, meg osztályfőnök. Mind nagyon szívesen jártunk, mert csoportban csináltunk mindent, a tanító nénik kedvesek voltak, és rengeteg érdekes dolgot csináltunk, ugyanúgy, mint az oviban. Onnan tudom csak, hogy tanultunk is közben, hogy hatodik után nekem semmilyen gondot nem okozott az átállás egy hagyományos iskolába.”
A Montessori-iskolák előnyei
✔️ Egyénre szabott tanulás és értékelés
✔️ Átfogóbb, holisztikus oktatás
✔️ Több program, több szabadban töltött idő
✔️ Hatékonyabb illemtanítás, önállóságra nevelés
✔️ Közösségalapú megközelítés
✔️ Figyelmet lekötő, kíváncsiságon alapuló oktatás – a magolás és tesztekre való készülés helyett projektek és csoportmunka
✔️ Nincs klasszikus értelembe vett házi feladat, nem terheli túl a gyerekeket
Gyakori ellenérvek a Montessori-iskolákkal szemben
🤔 Bármelyik iskola nevezheti magát Montessori-iskolának
A Montessori kifejezés használatát nem korlátozza semmilyen irányelv, ezért bárki hivatkozhat a saját intézményére Montessori-iskolaként. Hogy aztán tényleg megfelel-e az adott iskola a fent bemutatott pedagógiai alapelveknek és a gyermek igényeinek, azt elsősorban a szülőnek kell körültekintő tájékozódás után eldöntenie.
🤔 Tanárhiány, ugyebár…
Jó pedagógus nélkül mindegy, hány színes, gyerekekre méretezett eszközt és babzsákot helyezünk el egy tanteremben, simán elbukhatjuk a Montessori minden előnyét. A tanárhiány problémáját pedig ugye nem kell részletezni, ez a fajta módszertan pedig külön szakértelmet igényel. Érdemes tehát ismerősök, ajánlások útján választani megfelelő Montessori-iskolát.
🤔 Az a fránya matek
A matematika szigorú logikája olykor nehezen rímel a Montessori-módszer szabad szellemiségére. Ha szigorúan követjük a módszertant, akkor egy sima összeadás megoldása bármi lehetne, amit adott pillanatban a lurkó szíve diktál – akkor is, ha annak semmi köze a számokhoz. Ugyanakkor Maria Montessori nem véletlenül helyezett külön hangsúlyt a matematikára, a modern intézmények pedig valószínűleg fel vannak készülve a probléma megoldására.
🤔 A családnak is igazodnia kell a módszertanhoz
A Montessori-módszert otthon, családi szinten is be kell vezetni a hétköznapokba, ha a gyermeket Montessori-iskolába íratjuk be: elvégre ha otthon egy egészen más rendszer fogadja a csemetét, mint az iskolában, akkor igen nagy lesz a zűrzavar a fejekben. Ez viszont a szülőktől is extra munkát követel. Ugyanitt azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy Montessori-iskolában éveket eltöltött gyerek számára – habitustól függően – kisebb kultúrsokkot és nehezebb átállást jelenthet a hagyományos iskolák jóval merevebb rendszere. (De nem feltétlenül – lásd a fent idézett beszámolót egy ilyen intézményben végzett diáktól!)
🤔 Nincs egyértelmű kutatás, amely alátámasztaná, hogy a Montessori-oktatás előnyösebb, mint a közoktatás
Bár nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Montessori-oktatás jobb lenne, mint más oktatási formák, alapvetően azért az a vélekedés, hogy a Montessori-iskolákba járó diákok általában jobban felkészültek az életre, többek között szervezettebb megközelítéssel, fejlett függetlenséggel, önfegyelemmel és tanulási vággyal.
Montessori-iskolák Magyarországon
A magyarországi Montessori óvodák és iskolák között vannak állami, önkormányzati és magánintézmények. Az állami és önkormányzati fenntartású Montessori intézmények általában ingyenesek, míg a magánintézmények tandíjat számíthatnak fel. Az adott intézmény fenntartásának módja és a szolgáltatások jellege határozza meg, hogy milyen költségekkel jár az oda való járás.
Magyarországon számos Montessori óvoda és iskola található, amelyek az ország különböző részein kínálnak Montessori oktatást. Az óvodák közül Budapesten többek között
- a Budapest Montessori Óvoda,
- az Epres Óvoda,
- az Eszterlánc Magyar-Angol Montessori Óvoda,
- a Mesekert Óvoda,
- a Gyöngyszem Napközi Otthonos Óvoda
- és a Montessori Mária Kétnyelvű Óvoda fogadja a gyerekeket.
Vidéken is megtalálhatóak Montessori-óvodák, mint például:
- a Tusculanum Óvoda Érden,
- a Harmatcsepp Napköziotthonos Óvoda Mezőkeresztesen,
- a Szivárvány Óvoda Algyőn,
- a Csiri-Biri Óvoda Pécsen,
- a Városi Óvoda Celldömölkön,
- és az Evangélikus Egyházi Óvoda Soltvadkerten.
Montessori-módszerrel dolgozó iskolák között pedig a teljesség igénye nélkül a következő intézmények szerepelnek:
- Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium
- Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola és Óvoda
- Batthyány Lajos Általános Iskola
- Zipernowsky Károly Általános és Sportiskola
- Osztrák-Magyar Európaiskola
- Heltai Gáspár Általános Iskola
- Zalaegerszegi Montessori Általános Iskola
- Lánczos Kornél Gimnázium (a székesfehérvári alapítványi iskola ugyan nem hivatkozik magára Montessoriként, az oktatás felépítése sok szempontból merít a módszerből)
A Montessori-iskolákba való bekerülés nehézsége Magyarországon iskolánként változó lehet. A Budapesti Montessori Általános Iskola és Gimnázium esetében például az első osztályt egy előkészítő évfolyam előzi meg, amelyre a jelentkezés regisztrációhoz kötött – javasolt tehát közvetlenül az érdeklődő iskolákkal felvenni a kapcsolatot a pontos információkért.
Mami, ezt add össze!
A Montessori-iskolák világa mint egy térkép nélküli kincskeresés – kihívásokkal teli, de izgalmas és személyre szabott. A Montessori-pedagógia, Maria Montessori forradalmi szellemiségével és gyermekközpontú megközelítésével, máig hatékony alternatívát kínál a hagyományos oktatási rendszerekkel szemben.
A Montessori-iskolák környezete és tananyagai elősegítik a komplex gondolkodást, a társadalmi interakciókat és a gyakorlatias tudás megszerzését. Központi eleme a gyermeki kíváncsiság és önállóság tiszteletben tartása, ahol a tanulási folyamat az egyedi fejlődési ritmusnak megfelelően alakul. Magyarországon állami és magánintézmények egyaránt kínálnak Montessori oktatást, ahol a hagyományokat tiszteletben tartva, mégis innovatív módon készítik fel a gyerekeket a jövő kihívásaira.
Reméljük, Mami, cikkünk segítségével neked is sikerült átfogóbb képet kapnod erről a lehetőségről, és megalapozottabb döntést tudsz majd hozni gyermeked oktatásával kapcsolatban!