Tartalomjegyzék
Egy pedagógiai rendszer, ahol a gyermek igénye az első? Ahol szabadság és játék van? Bizony létezik ilyen! A Montessori nevet hallva biztosan mindenkinek beugrik valami oktatással-neveléssel kapcsolatos dolog. Arra azonban már kevesebben tudnánk választ adni, mit is takar pontosan az olasz orvos, pedagógus, pszichológus szakember által kidolgozott módszer, és mitől is volt annyira forradalmi az elképzelése.
Cikkünkben körbejárjuk a Montessori módszer lényegét, gyermekekre gyakorolt hatását, rövidebb-hosszabb távú előnyeit. Hogyan is tesz az ösztönzött eszközhasználat önállóbbá? Miért hasznos, ha a gyerekek korán megtanulják az együttműködést? Olvasd el cikkünket és kiderül!
A Montessori-megközelítés esszenciája – a gyermek által vezetett tanulás
Dr. Maria Montessori egy innovatív gondolkodású és karizmatikus nő volt, aki nemcsak az első pszichiátriára szakosodott orvosnő volt Olaszországban, hanem a ma világszerte ismert Montessori gyermekfejlesztési és nevelési filozófia megalapítója is.
Ő nyitotta meg az első Montessori-iskolát – a Casa dei Bambini-t, vagyis a Gyermekek Házát – Rómában 1907-ben, ahol a korábbi munkája során szerzett tapasztalatait felhasználva Maria olyan tananyagokat és osztálytermi környezetet tervezett, amely ösztönözte a gyermekek természetes tanulási vágyát, és szabadságot biztosított számukra a tananyag megválasztásában.
S bár haladó és az egyéni szabadságra építő nézeteit nem minden történelmi kor nézte jó szemmel, a Montessori módszer túlélt és máig virágzik. A Nemzetközi Montessori Szövetség (Association Montessori Internationale) amszterdami székhellyel ma is működik.
Maria Montessori világa tehát egy gyermekközpontú, gyakorlatias oktatási rendszert jelent, melynek alapja, hogy tiszteletben tartja az egyéni jellemzőket és alkalmazkodik a gyerekek egyedi tanulási igényeihez.
Szerinte a gyerekek természetüktől fogva szívesen tanulnak, és egy átgondoltan előkészített környezetben képesek akár maguk is kezdeményezni a tanulást. Hitt a „befogadó elme” fogalmában, ahol a gyermekek, különösen a születés és 6 éves kor közöttiek, könnyedén tanulnak a környezetükből.
Montessori eredeti elképzelése egy olyan rendszer létrehozása volt, amelyben az oktatás „az élet segédeszköze” – a felnőttkorra való felkészítés, nem pedig a pusztán a tanulmányi eredményekre való törekvés.
A Montessori-osztályokban a tanárok inkább a tanulás segítői, mint előadói. Ahelyett, hogy egy előre meghatározott tantervre összpontosítanának, a tanár segít a gyerekeknek a tananyag és a bennük rejlő tanulságok felfedezésében. Ez a folyamat a gyermekek természetes kíváncsiságára épít, és elősegíti magabiztosságuk kialakulását. A felfedezés élménye segít a gyerekeknek, hogy a tananyagot mélyen és átfogóan megértsék.
A MONTESSORI MÓDSZER ALAPVETŐ JELLEMZŐI
- Egyéni tanulási stílusok → alkalmazkodik a gyermek személyiségéhez, fejlettségi szintjéhez
- Gyermekközpontú tanulás → gyakorlati fejlődés fókuszú oktatás, melyben a gyermek tevékeny résztvevő és az események alakítója
- Több korosztályú osztálytermek → egymástól tanulás lehetősége, az együttműködési készség korai fejlesztése, kialakítása
- Folyamatos együttműködés → problémamegoldás fókuszú gondolkodásmód
- Előkészített környezet, a választás szabadsága → a gyermeknek szabadságot biztosítunk a felfedezéshez: a mozgás szabadságát, a szociális interakciók szabadságát
Aktivitás és szabadság: a fejlődés zálogai
Montessori elmélete alkalmazkodik a legfontosabb szereplőhöz, magához a kisdiákhoz, maximálisan tiszteletben tartva a különböző fejlődési szakaszokat. Ezek a szakaszok a születéstől egészen 24 éves korig terjednek, és minden egyes intervallum egyedi jellemzőkkel és tanulási potenciállal rendelkezik.
Montessori pedagógiai koncepciójának alapgondolata, hogy akkor nevelhetjük gyermekeinket a legeredményesebben, ha hagyjuk őket önállóan cselekedni. A felnőtt túlvédő gondoskodása inkább ártalmas a gyermek számára, hisz megakadályozza egészséges fejlődését. A Montessori-rendszer két alapelve: a gyermeki aktivitás és szabadság. Mit is jelent ez?
- AKTIVITÁS: A gyermek maga alkossa meg elképzeléseit, fejlessze érzékszerveit, építse fel saját gondolatvilágát és ne a nevelő erőszakolja rá a saját nézeteit. A felnőtt a cselekvés elindítója, a jól megválasztott eszköz a cselekvés fontos eleme, de a cselekvő alany maga a gyermek.
- SZABADSÁG: E szerint minden olyan gyermeki tevékenység megengedett, ami nem sérti a többi gyermek önálló tevékenységét. Ezek alapján tilos minden agresszív, másokat zavaró viselkedés. A gyermek szabadságának természetes határa a közérdek és az ennek megfelelő magatartás. Így lesz a szabadság alapelvéből békés együttműködés.
A szabadságnak szerinte csak addig van értelme, ameddig a gyermek saját korának, fejlettségi szintjének megfelelő eszközökkel tevékenykedhet.
Ahogy ezt ő maga kifejtette: „Szabadságot adni munkaalkalom nélkül értelmetlen lenne, mert a munkaalkalom nélkül szabadjára engedett gyermek éppúgy tönkremegy szellemileg, mint ahogy az újszülött éhen hal, ha nem táplálják.”
A gyermeki aktivitásnak Montessori szerint két alapvető feltétele van: a kisgyermekekhez arányosan méretezett, megfelelően berendezett tevékenységi tér és a tevékenységet befolyásoló, fejlesztő eszközök.
Mindkettőnek – tehát a tanulótérnek és az eszközparknak is – hívógatónak, inspirálónak kell lennie.
A gyermekhez méretezett teret könnyű, színes, a kis lurkók fizikai fejlettségéhez és testméretéhez alkalmazkodó bútorokkal, használati tárgyakkal kell berendezni: elérhető testmagasságban elhelyezett fogasokkal, mosdókkal, jól mozgatható asztalokkal, székekkel, szőnyegekkel, az eszközök tárolására szolgáló alacsony, nyitott polcokkal. Montessori úgy gondolta, a pedagógusoknak ahhoz, hogy a kicsik fejlődését és előrelépését segítsék, az alábbiakat kell hagyni a gyermeknek:
- Próbálkozzon
- Hibázzon
- Saját döntést hozzon
- Megtapasztalja döntése következményeit
- Időt kapjon a folyamatok megtanulására
A fejlesztőeszközök, játékok szerepe
A Montessori-filozófia alapja, hogy a gyermekeket arra bátorítja, hogy fedezzék fel az őket körülvevő világot. A játék kulcsfontosságú része ennek a felfedezésnek, mivel a gyerekek a tárgyak megérintésével és a velük való játékkal tanulnak. Ezért fontos, hogy szülőként is olyan játékokat keress a kicsinek, amelyek segítenek gyermekednek az iskolai kereteken kívüli tanulásban és fejlődésben is.
Mitől olyan különleges egy Montessori játék? Mert egyszerű és természetes. Amikor belépsz egy Montessori által tervezett térbe, természetes anyagokból, kézzel készített játékokat látsz, amelyek témái nem a fantázia, hanem a valóságos összefüggések. A fa fejlesztőjátékok a legnépszerűbbek, mert tartósak, egészségesek, fenntarthatóak és egyedülálló érzékszervi élményt nyújtanak a piciknek.
A Montessori-játék olyan játék, amely a tanulást úgy segíti, hogy kísérletezésre ösztönzi a gyerekeket. Játékon keresztül oktat. A játéknak olyannak kell lennie, amely igazodik a kezek méretéhez, adottságaihoz: a lurkók könnyen megfoghatják, áttapogathatják. Ez a folyamat kulcsfontosságú a gyermekek finommotorikus készségeinek fejlesztésében. A játéknak lehetőséget kell adnia arra is, hogy a gyerekek önállóan, a saját tempójukban dolgozzanak, és használják a kreativitásukat.
Mutatunk néhány korosztályos példát:
Csecsemőknek:
1. Játszószőnyegek fejlesztőjátékokkal 2. Gabin nyuszis textilkönyv1 éves kortól:
1. Kockapiramis – Szavanna 2. Fa játék betonkeverő18 hónapos kortól
1. Montessori macis fejlesztő játék 2. Fából készült cipős fűzögető játék
Előkészített környezet = szociális és kognitív fejlődés
Miért lett ez az egyik mérföldköve a Montessori módszernek?
Dr. Montessori A gyermekkor titka című könyvében a következőképpen írta le a felkészített környezet célját: „A felkészített környezet első célja, amennyire csak lehetséges, hogy a növekvő gyermeket függetlenné tegye a felnőttől”.
Az előkészített környezet tehát a filozófia egyik központi eleme. Dr. Montessori szerint a tanulási környezetnek és mindannak, amivel a gyermek kapcsolatba kerül, elő kell segítenie az önálló tanulást és felfedezést. Támogatnia kell a szociális fejlődést a szabad interakciók ösztönzésével.
Az előkészített környezet minden gyermeknek megadja a szabadságot, hogy a fejlődési szakaszának megfelelő érzékszervi anyagok segítségével teljes mértékben kibontakoztathassa egyedi képességeit. A rendelkezésre álló anyagok az egyszerűtől az összetettig, a konkréttól az absztraktig terjednek, minden gyermek életkorának és képességének megfelelően. Itt a gyermekek a saját fejlődési állapotuknak megfelelő pszichés és fizikai valósággal találkozhatnak.
A világegyetem struktúráját és rendjét tükrözi a környezet, hogy a gyermek internalizálni tudja annak rendjét, és így képes legyen elkezdeni értelmezni az őt körülvevő világot.
Az is fontos, hogy a környezetet hívogatóvá, tanulásra ösztönzővé tegyük. Szép, stimuláns, színes tér, ahol nyugalom várja a picit, hogy saját folyamataira összpontosíthasson. A légkört ezért egyszerűen kell megteremteni, úgy, hogy az békét és harmóniát sugározzon a gyermekeknek.
Dr. Montessori úgy vélte, hogy a természetet a gyermekek inspirálására kell használni. Ezért a Montessori-pedagógusok rendszeresen kiviszik a gyerekeket a természetbe, és természetes anyagokat használnak az előkészített környezetben. Ezek közé az anyagok közé tartozik a valódi fa, fém, bambusz, pamut és üveg.
A Montessori osztálytermek elősegítik az együttérzés kialakulását, ezáltal a gyermekek szociálisan tudatosabbá válnak. Ha a fenti elvek mindegyike teljesül, a Montessori-pedagógusok az intellektuális környezeten keresztül érik el a gyermekeket.
Miben teljesítenek jobban a Montessori módszerben szocializálódó diákok?
A Montessori-oktatás megközelítése alapvetően különbözik a hagyományos állami iskolai tanítási módszerektől. Több korosztályból álló osztályokat foglal magában, ahol a gyerekek egymástól is tanulhatnak, így elősegítve a közös problémamegoldást. A hagyományos osztálytermekben a diákok ugyanazokat a leckéket követik – egyes gyerekek lemaradnak, míg mások előrébb tartanak. A Montessori osztályokban a tanulók akkor veszik az adott akadályokat, amikor arra már készen állnak. Ezzel építik magukban a nagyobb önállóságot és a személyes függetlenséget, valamint belső céltudatosságukat és motivációjukat is fejlesztik.
Lillard és Else-Quest (2006-os) tanulmánya szerint a Montessori-tanulók pozitívabb szociális interakciókat és fejlettebb kognitív fejlődést mutatnak, mint a hagyományos osztályokban tanuló társaik.
Már az óvodáskor végére jobban teljesítettek a Montessori-gyerekek a standardizált olvasási és matematikai teszteken, pozitívabb interakciókat folytattak a játszótéren, és fejlettebb szociális megismerést, figyelmi kontrollt mutattak. Nagyobb figyelmet fordítottak a méltányosságra és az igazságosságra.
Az általános iskola végén a Montessori-gyerekek kreatívabb, összetettebb mondatszerkezetű esszéket írtak, pozitívabb válaszokat adtak a szociális dilemmákra, és egyöntetűen azt mondták, hogy jobban érezték magukat az iskolai közösségben is.
A Montessori oktatás és Montessori iskolák pro- és kontrájáról, a Montessori rendszerben tanuló diákok véleményéről ebben a cikkben olvashatsz részletesebben.
A Frontiers in Psychology című szaklapban megjelent elemzés újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a Montessori módszer jobb lehet a hagyományos oktatási módszereknél, különösen a diákok hosszú távú pszichológiai egészségével és jólétével kapcsolatos mérések tekintetében.
„A jóllét, vagyis az egészség, a boldogság és a teljesség, “flow-élmény” tapasztalat számos pozitív eredményt vetít előre a későbbiekre, köztük a jobb egészségügyi és munkateljesítményt, a hosszabb életet, valamint a pozitívabb, virágzóbb szociális viselkedést és kapcsolatokat.” – írják a kutatás szerzői, akiket Angeline Lillard, a Virginiai Egyetem munkatársa vezetett.
Összegzés: merj önmagad lenni!
Maria Montessori azért fordult a kisgyermekek felé, mert szerette őket és javítani próbált a sorsukon. A Montessori módszer élethosszig tartó hatásai, a szabadság, tisztelet, felelősségvállalás hármasa, mint a módszer legfontosabb alappillérei, meghatározóan kihatnak egész felnőtt életünkre is.
A Dr. Maria Montessori által kifejlesztett nevelési módszer egy tudásban gazdag, gyermekközpontú oktatási megközelítés. A szakember nem csak megelőzte korát nézeteivel, de figyelemreméltó előrelátására és zsenialitására vall, hogy pedagógiai rendszerének érvényességét, hatékonyságát a legújabb pedagógiai és pszichológiai kutatások ma is igazolják.
Az ő szavainál mi sem fejezhetné ki jobban, mennyire hitt a gyermekek erejében, és mi is az a megközelítés, ahogy nekünk is kezelni kell(ene) a ma gyermekét:
“Mindenki felemelkedhet, aki jól kamatoztatja a tehetségét, és mindenki részesülhet jutalomban, akár számos, akár egyetlen árva képességgel van megáldva.”
Ha hasznosnak találtad cikkünket, kérlek oszd tovább az alábbi elérhetőségek egyikén; biztosan lesz egy-két ismerősöd, aki megköszöni ezt Neked!