A baba fejlődése az első évben szinte hétről-hétre elképesztő változásokkal jár. Jobban belegondolva döbbenetes, hogy egy ici-pici babócából, aki csak alszik, eszik és sír, 12 hónap alatt egy életerős, huncut, nagyszájú, rohangáló kis törpe válik. Az első év az egyik legmozgalmasabb időszaka a gyereknevelésnek, amikor szinte mindennap történik valami új.
Ez az időszak, visszagondolva a saját élményeimre, a következő sarkalatos kérdés körül forgott: vajon megfelelően fejlődik-e a gyerekem? Különösen a játszótéren volt gyakori téma a mamik között, hogy kinek a gyereke mikor ült fel/állt fel először, vajon mászik-e már, beszél-e már a manóka. És óhatatlanul, egy-egy ilyen beszélgetés után a mamik nagy részében felüti a fejét a kétely:
“Vajon én mindent jól csinálok? Hiszen a szomszéd Pistikéje…”
Bár a kételyek megszüntetésére nem létezik titkos recept (ha lenne, tuti milliomos lennék!), ennek ellenére legtöbbször teljesen felesleges aggódnod. A kisbabák különböző ütemben fejlődnek, és amíg bizonyos mozgásokat, reakciókat adott időre elsajátítanak, semmilyen probléma nincsen a fejlődésükkel.
Cikkünkben összegyűjtöttem a kisbabák fejlődésének főbb mérföldköveit, kitértem arra az örökös vitát kavaró kérdésre, hogy kell-e a baba mozgását fejleszteni, illetve összegyűjtöttem azokat az intő jeleket, amelyek feltűnésekor mindenképpen ajánlott egy szakértővel konzultálni.
A baba fejlődése az első évben
Minden kisbaba más ütemben fejlődik, és ez így természetes. Nyilván vannak bizonyos mérföldkövek, amelyek ráhúzhatóak a babák túlnyomó többségére; és az ezektől való nagyobb eltérés esetében ajánlott szakértővel konzultálni. De azért nem kell túlgondolni sem és azon idegeskedni, hogy vajon minden rendben van-e a babáddal ha, teszem azt, 4 hónaposan még nem fordult át.
A rendszeres védőnői és orvosi vizitek mellett jó kezekben vagytok mind a ketten (vagy többen). Az alábbi mérföldkövek elsősorban irányadók, emellett bízz a védőnőben/gyerekorvosban, hagyatkozz nyugodtan az anyai ösztöneidre, és minden rendben lesz!
1 hónapos baba
Az újszülött, néhány hetes babócák még szinte csak esznek, alszanak és időnként, ha valami miatt nem érzik magukat komfortosan, sírnak. Ebben a korban a picik még csak rövid időszakot töltenek ébren, látásuk még homályos. Az újszülötteknél három fontos babakori reflexet figyelhetsz meg (ennél több is van, de ezek a legfeltűnőbbek): a fogó, a kereső és a megriadási, azaz moro reflexet.
Ezek a reflexet már az első pillanattól megfigyelhetők; fogó reflexnek azt a reakciót hívjuk, amikor a picik a tenyerükhöz érő bármire (édesanya, édesapa ujjára, cumira, játékra, stb. ) azonnal és szorosan ráfognak. Olyannyira szorosan, hogy a picit akár ülő helyzetbe is felhúzhatod a kezét fogva – persze, az ilyen mutatványokkal óvatosan érdemes kísérletezni. A kereső reflex azt a reakciót írja le, amikor a szája szélét megsimítod a picinek, vagy hozzáérintesz valamit, akkor azonnal arra az oldalra fordítja a fejét és keresi a “táplálékforrást”, a cicit vagy a cumisüveget.
A megriadási, vagy moro reflexet akkor figyelheted meg, amikor hirtelen valami nagyobb zaj történik a babóca környezetében. Ilyenkor azonnal hátraveti a fejecskéjét, kitárja karjait és kifeszíti az ujjacskáit, majd sírni kezd; így fejezi ki a félelmét. Ezek a reflexek apránként elmúlnak, ahogy a kisbaba nő: például a moro reflex a baba 2 hónapos koráig, a kereső reflex a pici 4 hónapos koráig, míg a fogó reflex a kicsi 5-6 hónapos koráig marad meg. A reflexek ennél hosszabb ideig való megmaradása problémát is okozhat, ezért a visszamaradó reflexek kivizsgálásához már szakértő segítségére van szükség.
Az egy hónapos kisbaba a hasán fekve ugyan egészen rövid ideig, de már meg tudja emelni a fejecskéjét. Kis kezeit az arcához és a szájához tudja mozdítani, ritkábban, de szopizhatja az ujját.
Az első hónapok a legnyugodtabb időszakok a baba és a mami életében. Ez az időszak az egymásra hangolódásról és az összeszokásról szól. Minél inkább odafigyelsz a csecsemő apró rezdüléseire, annál könnyebben tudod majd kialakítani a közös napirendet, hiszen már tudod, hogy mikor, mire van szüksége.
2 hónapos baba
A két hónapos baba egyre több időt tölt ébren és érdeklődve figyeli a környezetét. Hat-nyolc hetesen a pici elkezd tudatosan mosolyogni. Azaz nemcsak alvás közben vagy amikor ébren van, időnként ösztönösen felhúzza az ajkait, hanem rendszeresen, szinte válaszként arra, hogy meglát téged, tudatosan mosollyal reagál.
A két hónapos csecsemő a hasán fekve már meg tudja emelni a fejét, és jobbra-balra is forgatja picit. Hanyatt fekve gyakran mozgatja a kezeit és a lábait is, és van, hogy szopja az ujját. Szemeivel próbálja követni a mozgásod, ha az öledben van, az arcodat nézi.
3 hónapos baba
A három hónapos kisbabának, amikor a hátán fekszik, már folyamatosan jár a keze-lába. A hasán fekve elemeli a mellkasát és a fejét is az ágytól és körbenézelődik.
Ebben a korban már aktívan elkezd játékok után nyúlni, amelyeket megfog és meg is tart a kezecskéivel. Érdeklődve reagál és nyúlkál a színes, esetleg valamilyen hangot kiadó játékok után, és a kéz-szem koordinációja egyre javul. Gügyörészik, sokat mosolyog és már a szoba másik végéből is felismer téged.
4 hónapos baba
A négy hónapos babóca már képes a hasán fekve feltolni magát könyökre és körülnézni. Amikor hanyatt fekszik, akkor már nemcsak a keze-lába jár, hanem jobbra és balra hintáztatja magát, ezzel a mozdulattal készül átfordulni. Gyakran láthatod, amint a hasán fekve a lábujjaival kapaszkodót keres és próbálja magát (az egyik oldalát) feltolni; ilyenkor az átforduláshoz edzi az izmait. Négy hónapos kora körül a baba már képes lehet a hasáról visszafordulni a hátára, és nem sokkal később pedig már a hátáról egyedül is hasra tud fordulni.
Az átfordulással nagyjából egy időben gyakran láthatod, amint a pici beássa lábujjait a matracba, és könyökére támaszkodva előre-hátra mozdulatokkal hintáztatja magát. Egy-egy erősebb mozdulattal időnként még előre is tolja magát. Ezzel a hintázással a baba a későbbi mászásra készül, amire valamikor hat és kilenc hónapos kora között érik meg.
Néhány kismanónál a mászás nem a fent leírt szokványos mászó mozdulattal kezdődik, hanem a fenekükön csúszkálnak ide-oda. A fenekükön való csúszkálásból ezek a gyerekek egyszer csak álló helyzetbe húzzák fel magukat, és jellemzően oldalra való lépkedéssel kezdenek el egyensúlyozni valahol az első életévük vége felé.
Négy hónaposan a babóca próbálkozik a könnyen megfogható dolgok szándékos felemelésével, de csak első életévének vége felé tudja készségszinten ide-oda rakosgatni a játékokat. És ami a legfontosabb, a kicsi négy hónapos korában elkezd nevetni! Most már nemcsak boldog mosollyal vár téged, hanem a csiklandozásra, a kukucs jellegű játékokra, különféle vicces grimaszokra édes, gyöngyöző kacagással reagál, ráadásul felismeri a gyakran látott családtagokat is.
6 hónapos baba
A hat hónapos kismanó biztonságosan már átfordul az egyik oldaláról a másikra, a hasáról a hátára. Ebben a korban elkezdi a súlyát a lábaival megtartani és segítséggel, vagy kiságyban már próbálhat megállni a lábán.
Hat hónapos korára a kicsi már magabiztossággal forgatja a fejét, és elkezd önállóan felülni, bár itt fontos megjegyezni, hogy az önálló, stabil ülésre általában 7-10 hónapos korukban képesek a kismanók.
Hat hónaposan a babóca elkezd kúszni, majd mászni. Akár a játszószőnyegen, akár a járókában boldogan fedezi fel a környezetét, szemmel látható örömmel szemléli az új szemszögből a világot és nyúlkál a keze ügyébe eső dolgokért. Felismeri önmagát a tükörben és a környezetével gügyögve próbál kommunikálni. Hat hónaposan a baba már hallgat a nevére is, és érzékeli a hanglejtésben a különbségeket, reagál a tiltásra.
Bár nem elvárás a kisbabával szemben, hogy átaludja az egész éjszakát, a legtöbb kisbaba megérik rá 4-6 hónapos kora környékére. Akkor se ess kétségbe, ha nálatok nem így alakul. Teljesen normális, ha a pici felébred éjszaka, hiszen ebben az időszakban indulnak meg az apró fogacskák, amelyek bizony gyakran álmatlan éjszakákat okoznak.
8 hónapos baba
Nyolc hónapos korára válik igazán mozgékonnyá a babóca, ekkora már készen áll arra, hogy feltérképezze és felforgassa az egész lakást. Bőven eljött az ideje annak, hogy bababiztossá tedd az otthonotokat, hiszen ebben a korban már olyan gyorsan kúszik-mászik, hogy szülő legyen a talpán, aki követni bírja.
Nyolc hónaposan már lehet, hogy a gügyögés mellett néhány szót is kiejt. Ebben a korban a kicsi szeret gesztikulálni, és mindent megfog, ami a látómezejébe kerül. Ha magára hagyod, már felismerheted rajta a szeparációs szorongás jeleit, ami teljesen normális ebben a korban.
9 hónapos baba
A kilenc hónapos kismanó már magabiztosan mászkál, kapaszkodva fel tudja húzni magát álló helyzetbe és állva is marad. Előfordulhat, hogy a bútorokba, vagy a mami ujjába kapaszkodva megteszi az első lépéseit.
Ebben a korban a pici már kiválóan koordinálja a kezeit és ujjacskáit, így nemcsak mindent megfog és a szájába tesz, hanem már enni is egyedül szeretne. Falatnyira vágott gyümölcsökkel, zöldségekkel, szendviccsel egyedül is boldogul, és már a kanalat és villát is nagy lelkesen megpróbálja egyedül kezelni.
Kilenc hónaposan már képes a babóca arra, hogy integessen, ha valakitől el szeretne köszönni, ugyanis ekkora nyer értelmet számára a hang és a gesztusnyelv kapcsolata, így össze tudja kötni a búcsúzást az integetéssel.
1 éves baba
Az egyéves babák többsége már tud állni, de persze van, akinek ehhez még támogatásra van szüksége. Egyes babáknál ez a pillanat már 11 hónaposan elérkezik, mások valamivel később, de jellemzően másfél éves koruk előtt megteszik az első lépést. Ha már stabilan tud állni a kicsi, bármikor járni is kezdhet, úgyhogy készülj a következő mérföldkőre!
A baba, egyéves születésnapjához közeledve, egyre többet próbál beszélni, a felismerhető szavakhoz hasonló hangadások egyre gyakoribbá válnak. A szakemberek azt javasolják, hogy minél többet beszélj, énekelj a picinek, hiszen ez pozitív hatással van a kicsi beszédére és nyelvi készségeinek fejlődésére. A neki énekelt gyerekdalok, vagy az általa keltett zajokra válaszul adott mosolyok és nyelvi válaszok mind-mind segítik a babóca szellemi fejlődését és nyelvtanulását.
Kell-e a baba mozgását fejleszteni?
Ez örök vita tárgya, de a legelfogadottabb álláspont az az, hogy az egészséges újszülött és csecsemő mozgásfejlődése egy spontán fiziológiai folyamat, amelybe nem tanácsos beavatkozni. Ha a kisbabát egy megfelelően nagy gyerekágyban, majd később mászókában helyezed el, akkor az a kisbaba ösztönösen elsajátítja a számára szükséges mozgásokat.
Fontos megjegyezni, hogy a mozgásfejlődés szervesen kötődik és függ attól a folyamattól, ahogy a baba mozgásszervei fejlődnek. Ezért is nem szabad a kisbabát ültetni vagy járatni, hiszen ha nem fejlődött ki hozzá a pici izom-, csont-, vagy idegrendszere, akkor ezzel a beavatkozással csak ártani tudsz neki.
Van néhány áthághatatlan szabály, amelyeket a mozgásfejlődéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni:
- A mozgásfejlődés egyes fázisait (kiváltképp a mászást) nem szabad átugorni/kihagyni.
- Az olyan kisbabánál, aki még nem tud egyedül hasra és visszafordulni, illetve nem kezdett el magától mászni, nem szabad a felültetést, az ülést gyakoroltatni.
- Nem szabad járatni egy olyan kisgyereket, aki kapaszkodás nélkül nem tud akármilyen testhelyzetből aktívan felállni, és minden támasz nélkül biztosan állni a lábán.
Az egészséges kisbabáknál a csecsemőtorna felesleges. Ha a kisbabád lassabban vagy gyorsabban fejlődik mint a többiek, és úgy érzed, hogy ez aggodalomra adhat okot, akkor konzultálj egy szakemberrel, és ha szükséges, ő majd személyre szabott, célzott beavatkozást javasol.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Azt mindig tartsd szem előtt, hogy a kismanók más és más ütemben fejlődnek; a koraszülött babócák pedig jellemzően pár hét lemaradásban vannak a velük egy időben, de időre született kisbabákhoz képest, és ez teljesen normális.
Viszont érdemes kikérni egy szakértő véleményét, ha:
| A 2 hónapos baba | Nem reagál a hangos zajokra Nem figyeli a környezetét Nem követi szemével a mozgó tárgyakat. Nem tudja megtartani pár másodpercre sem a fejét Nem mosolyog |
| A 4 hónapos kisbaba | Nem tartja stabilan a fejét Nem követi a mozgó tárgyakat a szemével Nem reagál a környezetében történő dolgokra Nem próbálja ellökni magát az ágytól és nem próbál átfordulni Nem próbálja a keze ügyébe kerülő tárgyakat a szájába tenni |
| A 6 hónapos baba | Nem nyúl a környezetében lévő dolgokért Nem mutat érzelmeket a szülei vagy a gondviselők irányába Nem reagál a környezetében lévő zajokra Nem nevet, sikongat Nem próbálja a magánhangzókat megformálni Önállóan nem fordul meg Nagyon merevnek tűnnek az izmai, vagy ennek az ellentéte, nincs izomtónusa, olyan, mint egy “rongybaba” |
| A 9 hónapos baba | Nem tud felülni (segítséggel sem) Nem próbál beszélni Nem reagál a saját nevére Nem ismeri fel a környezetében lévőket Nem néz arra, amerre mutatsz Nem bírja el a saját súlyát lábon állva (kapaszkodva, segítséggel) Nem rakosgatja a tárgyakat, játékokat egyik kezéből a másikba |
| Az egyéves baba | Nem mászik Nem tud segítséggel megállni Nem mond olyan alapszavakat, mint az anya/mama Nem gesztikulál (rázza a fejét, bólogat vagy integet) Nem mutogat Elfelejt olyan készségeket, amiket már előzőleg megtanult |
Bár minden baba egyedi és saját tempójában fejlődik, egy alapos kivizsgálás nem árthat, ha a fenti problémák bármelyikét tapasztalod, hogy garantáltan kizárj minden gondot és ha szükséges, időben elkezdhesd a helyzet orvoslását.
Ha hasznosnak találtad a cikket, oszd meg minél több mamival az alábbi lehetőségek egyikén. Vagy ha kérdésed, hozzászólnivalód van, azt mindenképp tedd meg!