Életmódváltás családanyaként – nehézségek és nyereségek

Az életmódváltás, bár kiemelt fontosságú az életminőségünk és az egészségünk érdekében, gyakran nehezen kivitelezhetőnek tűnik, különösen mamiként, ha a kislurkók étkezési szokásaira vagy a közétkeztetésre gondolunk. Az alábbi videóban Kovács Dóri, táplálkozási tanácsadó és édesanya mesél nekünk saját tapasztalatairól, arról, hogy az ő kisfia hogyan étkezik és egyúttal tippeket ad arra az esetre is, ha időhiányban szenvedünk, de mégis tenni szeretnénk az egészségünkért.

Eszti: Sziasztok, Mamik. Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy az egészségtelen életmód és a kiegyensúlyozatlan táplálkozás később egészségügyi problémákhoz vezet. A mai beszélgetésünk fókusza az életmódváltás; amiben kitérünk arra, hogy hogyan kezdjünk hozzá és arra is, hogy akár a gyermekedre nézve milyen pozitív hatásai lehetnek. A mai vendégem Novák-Kovács Dóra, táplálkozási tanácsadó. Szia Dóri, üdv újra nálunk.

Dóri: Szia Eszti, üdvözlöm én is az anyukákat.

Mi az a holisztikus szemlélet?

Eszti: Azt átbeszéljük, hogy mi a holisztikus szemlélet és miért fontos ez?

Dóri: Persze. A holisztikus szemlélet alapvetően egy emberközpontú, de nem szervspecifikus szemléletet takar. Ami azt jelenti, hogy ha mondjuk hozzám fordul valaki, aki szeretne egy bizonyos egészségügyi kihívást természetes úton támogatni, akkor én nem azzal foglalkozom feltétlenül, hogy neki milyen panaszai vannak, hanem egészében nézem meg, hogy egyáltalán milyen összefüggések lehetnek a szervezetében. Én tanultam funkcionális laborelemzést is és alkalmazom is, mert nagyon-nagyon de megtámogatja azt a utat amivel tudunk ilyenkor haladni.

Eszti: Én sokszor tapasztaltam azt, hogy elmész egy bizonyos tünettel egy orvoshoz és az az orvos azt a tünetedet próbálja meggyógyítani, megszüntetni. De ami szimpatikus nekem nagyon a holisztikus szemléletben, hogy itt tényleg összefüggéseiben nézzük meg azt,  hogy mi lehet a probléma. Viszont közben nyilván az orvosokra is szükség van, mert kell ahhoz egy diagnózis, hogy te egyáltalán elindulj egy úton. Csak az nem feltétlenül az, mondjuk amit egy orvos kijelölne neked, mert nem a gyógyszert szeretnéd mondjuk beszedni, hanem inkább akkor egy életmódváltásba fognál bele.

Dóri: Ami nagyon sok esetben fontos, hogy legyen mögötte egy orvos, akivel együtt dolgozva, együttműködve lehet igazából elérni nagyon-nagy eredményeket, ha nyitott rá. Van sok esetben, amikor találkozunk azzal, hogy nagyon-nagy nyitottság van, sőt rengeteg orvos dolgozik már holisztikus szemlélettel, de találkozunk természetesen a másik oldallal is. Ilyenkor én mindig kérem az ügyfeleket, hogy konzultáljanak az orvossal is, tudjon róla beszéljenek róla. 

Ez a kérdés azért minden esetben fennáll, hogy az orvosi diagnózis egy jó támpont lehet, mert abból indulunk ki. Vagy ha szükséges esetleg további laborvizsgálatokkal is szeretnénk mondjuk megnézni, persze ha az orvos támogatja, akkor ez nagyon nagy segítség, hiszen a TB alapon azért sokkal egyszerűbb is, és elmondhatjuk, hogy olcsóbb is ezeket a kivizsgálásokat megkapni. A holisztikus szemléletnek pont az a lényege, hogy összességében nézzük meg ezt a szervezetet, hogy hogyan lehet a legoptimálisabb működést elérni.

Az életmódváltás a gyakorlatban

Eszti: Beszéljünk egy kicsit a konkrétumokról. Miket tartalmaz az életmódváltás, mik azok, amire különösen oda kell figyelni. Esetleg mondjuk a te példádon keresztül is elmondhatod azt, hogy te milyen változásokat iktattál be a te életedbe az életmódváltással.

Dóri: Azt gondolom, hogy ez mindig cél függvénye. Ha valakinél úgymond csak az egészségmegőrzés a cél, akkor azt gondolom, hogy könnyebb, mert nem kell hirtelen drasztikus változást végrehajtani. Amikor már úgymond baj van, akkor gyorsabban kell cselekednünk, hogy minél hamarabb meg tudjuk támogatni a szervezetet. 

Én azt gondolom hogy pont a munkámból kifolyólag szerencsés voltam vagy vagyok, mert nagyon sok olyan reform élelmiszert ismertem és már használtam, amik eleve mondjuk gluténmentesek, tejmentesek, adalékanyag mentesek. Ezekre azért fontos kitérni, hogy ha már olyan állapot van akár, mint nálam, ami már mondjuk egy autoimmun spektrum.

Amikor azt mondják, hogy hát nem tudják, hogy mi a gond és már minden stresszes, vagy hogy érzed magad lelkileg, és minden ilyen problémakört körbejártunk és még sincs megoldás, de van tünet és van fájdalom; akkor lehet elővenni ezeket az étrendi változásokat, de az étrend az csak egy pillér. Tehát innentől az is fontos, hogy a stresszt akár hogyan kezeli valaki, milyen folyadékot mennyit iszik mennyit pihen; tehát innentől minden olyan apróbbnak hitt tényező is fontos lehet.

Eszti: Tehát te hogy csináltad?

Dóri: Én úgy csináltam, hogy mindenekelőtt  először az étrendemből a glutént vettem ki. Ez nem volt az gondolom számunkra nagy érvágás, mert előtte sem jellemzően így főztem De alapvetően a gluténtartalmú ételeket felcseréltem vagy lecseréltem először gluténmentes gabonákra vagy álgabonákra; ez volt az első lépés. 

Először mindig helyettesíteni akarunk; ha kiveszek valamit valakinek az étrendjéből, akkor mindig megijed, hogy Úristen, mit fogok enni. És ez szerintem teljesen természetes, mert máshogy vagyunk beállva, mások a hagyományaink, más ételeket eszünk. Tehát az első lépés nekem az volt, hogy én a glutént kivettem az étrendből

Innen indult egy ilyen tudatosság, hogy folyamatosan figyeltem az összetevőket, hogy adalékanyagmentes, ízfokozómentes legyen. Ott van például a nátrium- glutamát, ami amellett, hogy ízfokozó, étvágyfokozó is és ugye ezt kevesen tudják. Már ismeretesek az E számok is; sokan legyintünk, de tényleg komoly központi idegrendszeri problémákat okozhatnak és a rákkal kapcsolatban is már rengeteg összefüggés áll rendelkezésre. 

Tehát én ezeket így kivettem; minél kevesebb feldolgozott élelmiszer legyen a konyhámban, ez volt először a cél, az alap és akkor azt hogy hogyan tudom ezt megvalósítani. Nekünk akkor nem állt rendelkezésre semmiféle segítség, tehát anyukámék nem tudták, anyósomék nem tudták, hogy hogyan főzzenek, hogy nem; nekünk kellett úgymond megoldani. 

A glutén után következett a tej, mindenféle tejtermék; a legutolsó körben volt a sajt, itt ugye azt fontos elmondani, hogy például a tej a kazein miatt eléggé függőséget okoz; a jutalmazási központot az agyban stimulálja és emiatt nekem a tejtermékek közül leginkább a sajtfélék voltak, amikről nagyon nehezen tudtam tényleg mondjuk leállni. Ma már elképzelhetetlennek tartom például, hogy volt ott egy ilyen termék ,de tudom hogy milyen problémákat okoz.

Az életmódváltás milyen egészségügyi problémákon segíthet?

Eszti: Tudsz nekünk mondani egy olyan példát, hogy mondjuk egy egészségügyi problémát azt életmódváltással, amit most vegyük úgy hogy alvás és táplálkozás és mozgás, teljesen helyrehozható?

Dóri: Vegyük például az én példámat, hogy a pajzsmirigy állapota mennyire javítható, vagy mennyire kezelhető akár egy pajzsmirigy. A mellékvese attól függ hogy milyen állapotban van, de egy mellékvese is nagyon szépen tud regenerálódni. A bélrendszeri regeneráció is ugyanígy, akár egy ember akinek bélrendszeri problémái vannak, akár egy inzulinrezisztencia, ami szintén táplálkozásból fakadóan lehet probléma, itt is lehet megoldás ez az út.

Eszti: Van esetleg olyan pont az ember életében, amikor mondjuk eljutott odáig, hogy itt már érdemes lehet megfontolni egy életmódváltást. Milyen tünetekkel számoljunk?

Dóri: Ez teljesen egyéni, azt gondolom egyrészt a tudatosság szempontjából, másrészt kinek milyen testi tünetek vannak, amikre azt tudja mondani, hogy nekem ennyi elég és ne tovább. Én gyakran találkozom olyan édesanyákkal, akikkel a beszélgetés alatt kiderül, hogy rengeteg olyan problémákkal, akár egy fejfájás, fáradtság, puffadás, vércukor kilengések, amikkel küzdenek, de nincsenek vele tisztában. Nagyon fontos lenne, hogy erről tudjunk és tájékozódjunk, hogy milyen tünetek vannak, amik konkrétan már akár egy betegség előrejelzői lehetnek.

Diéták vagy életmódváltás?

Eszti: Azt már mindannyian tudjuk, hogy az ilyen gyors sanyargató diéták helyett sokkal több értelme van annak, ha mondjuk egy tartós változást iktatunk be az életünkbe. Ennek mi pontosan az oka?

Dóri: Én inkább úgy fogalmaznék, hogy már sokan tisztában vagyunk vele, mert az a gond ezzel, hogy még mindig rendkívül mennek a gyors, sanyargató diéták. Mert a gyorsaság amit mindannyian szeretnénk elérni, hogy lehetőleg legyen meg egy pár hónap alatt az a nyári alak, nem pedig az egészség a cél, én úgy látom, hanem inkább a külsőségekben rejlik.

És a gyors, sanyargató diéták pontosan ezt adják meg, hiszen ideális alakot szeretnénk mindannyian és ezt ígérik lényegében, háttérbe szorítva azt, hogy ennek milyen egészségügyi hatásai vannak. A nőknél nagyon fontos kiemelni, hogy a hormonrendszerünk rendkívül érzékeny mindenféle diétára, szénhidrát megvonásra. 

Ugye arról már beszélgettünk korábban hogy az alvás mennyire fontos, ugyanilyen fontos az is hogy megfelelő mennyiségű, minőségi ételeket együnk. Itt ugye ezek a diéták nem éppen arra építenek, hogy ki milyen minőségű ételt viszünk be, nem foglalkoznak azzal, hogy ez mondjuk honnan származik, mennyire feldolgozott, vagy mennyire finom, mint adott esetben egy szénhidrát.

Mennyi „munka” van az életmódváltással?

Eszti: Amikor én életmódváltásba kezdtem, és elkezdtem egy kicsit tudatosabban táplálkozni mozogni, akkor számomra ami egy nagy kihívás volt az a logisztikája ennek az egésznek. Tehát hogy onnantól kezdve, hogy te odafigyelsz a táplálkozásodra nincs már olyan, hogy átmész anyáékhoz és akkor ugyanazt eszed, mint az egész család. Hanem akkor én külön dobozoltam, én nem tehettem semmit abból amit a többiek ehettek és ezért azt gondolom hogy aki életmódváltásban gondolkozik, annak ezt abszolút a mérlegre kell tennie. Van ezzel kapcsolatban bármi tipped?

Dóri: Nekem ezzel kapcsolatban jó  tapasztalataim vannak, mert anyukám és anyósom is nyitottak voltak rá. Volt persze kétkedés, de nálunk azért az nagy előny volt, hogy én meg tudtam magyarázni az összefüggéseket. Én sokszor azt látom ma az idősebb generációnál,  hogy nem értik és tényleg úgy tekintenek rá, hogy ez megint valami őrültség, amibe belekezd a család és nincs meg a nyitottság. Tehát már hamarabb bezár a család, minthogy el tudnánk mondani hogy miért is szeretnénk ezt csinálni. 

Bevallom őszintén tényleg marha melós, bele kell tenni a munkát, de egyszer volt egy belgyógyász akitől tanultam, és azt mondta, hogy a szervezet mindig benyújtja a számlát és előttem ez lebeg. Hogy tudnom kell, hogy amit beteszek az mit fog ott kiváltani és ez rendkívül nagy motivációt ad. 

Az hogy tudom hogy bizonyos tápanyagok mit tesznek a szervezetemben, hogy mi attól jól vagyunk, hogy jobban vagyunk vagy akár a gyerkőcöm nem egy beteges gyerek. Nincs az hogy, havonta azon kell aggódnom, hogy most éppen lázas vagy most éppen köhög, hanem tényleg azt mondom, hogy egy ellenálló szervezete van amennyire persze közösségekben ezt el lehet mondani. Tehát a logisztika az biztos, hogy sok időt elvesz, de én azt gondolom hogy megéri.

Életmódváltás a gyerekkel

Eszti: Anyukaként neked ez a logisztikai kérdés, ez talán még sarkosabb. A kisfiadat te hogyan táplálod?

Dóri: Ugyanúgy étkezik természetesen, mint én, tehát glutén, tej, tojás, kukorica, szója mentesen. De én jobban szeretem azt mondani, hogy valódi ételeket eszünk, nem azt kiemelni, hogy mit nem eszünk mert mert akkor mindig egy picit az emberek úgy néznek rád, hogy valami furcsa teremtmény vagy, már megint valami őrültséget követsz el a gyermeked ellen. Holott ő rengeteg zöldséget, gyümölcsöt eszik, belsőségeket, húsféléket, nagyon nagyon változatosan étkezik. 

A másik oldala viszont; ez részemről azért elég sok munkát igényel. Nekem van egy ilyen kis menütáblám, összerakom előre egy hétre, hogy mit fogunk a következő héten. Megvannak azok a napok, amiket rászánok arra, hogy főznek. Ez szerintem ha valaki dolgozik, meg úgy él egyáltalán, ez csak úgy működik, hogy ugye előre főzéssel. Tehát hogy akár 2-3 napra előre megvannak azok a napok amikor bevásárolok. Igazából egy elég nagy időmenedzselést hoz azért magával, az ember máshogy alakítja már az életét.

Eszti: Igen ez így úgy is hangzik, mint ami nagyon sok energiába kerül és gyakorlatban is úgy van. Úgy néz ki tehát, megvan ez a kis menü táblád és akkor bekészített dobozokba és mondjuk az oviba/suliba úgy viszed a gyereket, hogy ő viszi magával a dobozokat?

Dóri: Pontosan, tehát megvan az, hogy mikor mi mondjuk a menü, és igyekszem úgy alakítani neki az óvodai étkezését, hogy ha mondjuk van valami, ami tudom hogy ilyen finomság, például a palacsinta, akkor azt neki is elkészítem az ő verziójában. Mert azt viszont nem szeretném, hogy azt érezze, hogy valamiről lemarad ezáltal az étkezés által ami azért fontos is. 

És ez szintén olyan dolog, amit én mondani szoktam néha az ügyfeleknek is, hogy akinek most nincs ideje és pénz az egészségére, majd lesz ideje a betegségére és pénz a betegségére. És azt hiszem, azt gondolom, hogy ez te is megtapasztaltad és én is, hogy őrületes összegeket elköltöttem azért, hogy visszaszerezzem azt, ami egyébként nekem jár és nekem alapból van.

És ezért nem tekintek rá talán olyan nagy befektetésként vagy nagy problémaként, vagy nagy feneket én nem kerítek ennek. De igen, tehát megvannak a bevásárlós napjaim meg vannak nagyjából a főzős napjaim. Persze előfordul csúszás az utazások miatt, sőt akkor pláne ha elutazunk vagy máshol vagyunk. 

Én mindig kompromisszumot kötök, mi az ami belefér és ehetek kompromisszumosan, nyilván itt nem a chips a kompromisszum, hanem egy olyan köztes megoldás, hogy megkérem anyukámat hogy oké, akkor akkor készítsen egy édesburgonyát. Azt gondolom ez már nem egy elérhetetlen valami, hogy egy édesburgonya meg egy sült csirke készül egy egy otthoni étkezéskor. Pláne úgy, hogy mi nem cöliákiában vagy egy komoly ételérzékenységben vagyunk érintettek, hanem mind tudatosan figyelünk a táplálkozásunkra.

Az életmódváltás és a menza

Eszti: Visszakanyarodva az ovihoz, mit szólnak ott az ovistársak ehhez; gondolom ami menza van az oviban? 

Dóri: Ott is külön rendelik, igazából ez egy pici ovi. Én én jobban féltem igazából, hogy mit fognak szólni a többiek és az óvónők nyugtattak meg, hogy ez a gyerekeknél azért nem ilyen. Tehát ők nem úgy tekintenek rám mert úgymond megszokták, voltak már különféle ételérzékenységgel gyerekek és erre nem úgy tekintenek, hogy ó te, mit teszel Istenért, hanem teljesen természetesként fogadták, hogy ő máshogy étkezik. 

A másik oldalon van bennem egy óriási nagy ilyen bizakodás; nekem anyukám nagyon régóta óvó néni és nagyon sokat beszélgetek vele arról, hogy hogy mi az ami, mit esznek a gyerekek.. És azt elárulom hogy ő magának viszi be nagyon nagyon régóta az ételeket. Én nagyon szeretném hogy ez megváltozzon, hogy ahogy a közétkeztetés olyan legyen, amire mi anyukák büszkén és bátran bízhatjuk a gyerekünket. Tudom hogy ott ott valóban tápláló lesz, és nem azt fogjuk nézni, hogy fehérje, szénhidrát és zsír.

Tippek az elfoglalt mamiknak

Eszti: Mi a helyzet azokkal az anyukákkal, akikben mondjuk megvan a hajlandóság arra, hogy tudatosan táplálják a gyereküket, viszont abszolút nincsen idejük arra, hogy mondjuk előre főzzenek, hogy ilyen szinten megszervezzék, hogy mondjuk dobozolják a gyereknek az uzsonnát meg az ebédet; számukra van valami tipped?.

Dóri: Vannak azért olyan úgy mondom könnyebben elkészíthető, összedobható ételek. Tehát mondjuk készíthetünk egy iskolai szendvicset, mondjuk abba lazac vagy mondjuk házi csirke szelet kerül vagy olyan csirkemellsonka, aminek mondjuk magas hústartalma; és odafigyelünk rá, hogy minél kevesebb adalékanyag legyen benne és az lenne a fontos hogy az összetevők listáján ne végtelen legyen. 

Tehát ha már erre odafigyelnek mondjuk az anyukák, hogy megfordítják a csomagot, az összetevőket megnézik, hogy minél kevesebb legyen; magas hústartalmú élelmiszereket vegyenek le a polcról, azt gondolom hogy már tudtak tenni egy óriási lépést.

Fontos, hogy a zöldségeket elkezdjük megismertetni a gyerekekkel. Én azt látom, hogy szintén paradicsom, paprika, uborka, és nem nagyon ismerik a gyerkőcök a többi zöldséget. Nyilván ha egy gyerek nem látja, hogy az anyukája, apukája eszik valamit, akkor ő maga nem fogja kérni a brokkolit, ahogy az én fiam sem kérné. Én egészen pici korától mindent oda raktam a tányérjára amit én ettem. Természetesen amikor már ehette azokat az ételeket, és nagyon sokáig nem ette meg, de én minden alkalommal odaraktam, mert egyszer meg fogja kóstolni.

Nálunk van egy olyan szabály, ami ugye kóstolási szabály, hogy nem kell megenni semmit, csak meg kell kóstolni. Kiköpheti, otthagyhatja, csak kóstolja meg, mert sokszor valamilyen ételnek a kinézete is mondjuk tud unszimpatikus lenni egy gyerkőcnek. Sokszor nem lehet tudni, hogy most az íze, az állaga, vagy éppen ahogy tényleg kinéz, az jelent problémát. Nálunk ez a kóstolási szabály nagyon bevált.

Eszti: Ez egy nagyon jó tipp és köszönjük szépen Dóri a válaszaidat. Biztos vagyok benne hogy még folytatni fogjuk.

Dóri: Köszönöm én is örülök hogy itt lehettem.

Eszti: Köszönjük szépen, hogy itt voltatok Mamik, legközelebb is találkozunk. Sziasztok.

Dóri: Sziasztok.

Kérünk oszd meg a cikket az alábbi elérhetőségek valamelyikén, hogy minél több mamitársunkhoz eljussanak ezek, az életminőség és az egészség javítását elősegítő tippek.

Share via
Scroll to Top
Send this to a friend